Az előző bejegyzésben bemutattuk mennyire hasznos a 3D nyomtatott termékek felületkezelése, és milyen hasonló okokból kifolyólag történik meg a gyártás végén a folyamat.
Most bemutatjuk milyen felületkezelési módok állnak rendelkezésünkre.
Bevonatolás
A bevonatolás során a műanyag vagy fém hordozót fémréteggel vonják be úgy, hogy az anyagokat elektromos áramnak vagy kémiai oldatnak vetik alá. A bevonathoz használt fémfajták eltérőek. A műanyag bevonat első rétegéhez nikkelt vagy rezet, esetleg aranyat és ezüstöt használnak. Ezt követően gyakorlatilag bármilyen fémet felvihet, beleértve: platinát, krómot, ónt, palládiumot, ródiumot. Számos, ezzel a technikával előállított alkatrész műanyagból készül, mely érzékeny az ütésekre, kopásra és egyéb külső tényezőre. A fémbevonat azonban növelheti szilárdságát és tartósságát azáltal, hogy védő külső réteget biztos. Akkor is jó a bevonatolás, ha az alkatrész felülete egyenetlen, vagy épp csillogó a felület. A bevonatolás segíthet ezeken a problémákon is.
Csiszolás
A csiszolás sokak számára ismert felületkezelési technika. Ehhez durva anyagot, például csiszolópapírt kell használni a felület kisebb hibáinak kisimításához és eltávolításához. A csiszolás akkor hasznos, ha bármilyen bevonatot szeretne felvinni a felületre, mert annak simának kell lennie, hogy a bevonat egyenletes legyen. Bár a csiszolás hatékony eljárás, mégis egyik hátránya, hogy időigényes, különösen, ha kézzel végzik. Továbbá nehéz lehet elérni néhány helyet, különösen a kis lyukakat és bevágásokat.
Gyöngyszórás
A nehezen elérhető helyeken a gyöngyszórás hatékonyabb. Ennél a módszernél szórópisztollyal finoman újracsiszolt, hőre lágyuló műanyagot szórnak a felületre, eltávolítva a tökéletlenségeket és kisimítva a felületet. A gyöngyszórás azonban sokkal rövidebb idő alatt végezhető, és az apró, nehezen hozzáférhető helyeket is eléri. A csiszoláshoz hasonlóan a gyöngyszórás is hasznos a termék esztétikai megjelenésének javítására. Sima, matt felületet eredményez.
Szemcseszórás
Hasonló folyamat, mint a gyöngyszórás, de más céllal használják. Ahelyett, hogy eltávolítaná a tökéletlenségeket a tárgy felületéről, ezt a technikát elsősorban az alkatrész szilárdságának és tartósságának növelésére használják. A folyamat során a nyomás alatti levegő apró fém- vagy műanyaggyöngyöket lövell a felületre nagy sebességgel, hasonlóan a gyöngyszóráshoz. Ezek a részecskék kis gödröcskéket hoznak létre a tárgy felületén, amelyek alatt nyomófeszültségek képződnek (melyek erősebbé teszik a felületet és segít ellenállni a fáradásnak, kopásnak, repedésnek), és ahogy a gyöngyök bombázzák az alkatrészt, a gödröcskék átfedik egymást.
Hőkezelés
A 3D nyomtatott tárgyak, akár fémek, akár műanyagok, a befejező folyamat részeként számos különféle hőkezelésen áteshetnek. A szemcselövéshez hasonlóan a hőkezelések is erősítik az anyagot a húzónyomás csökkentésével. Kiegyenlíti az objektum magas és alacsony feszültségű területeit, segít megelőzni a meghibásodásokat. A hőkezelés után, amelyek enyhítik a feszültségeket és növelik a szilárdságot, egyes tárgyakat forró izosztatikus préselésnek kell alávetni. A gyakran HIP-nek nevezett (Hot Isostatic Pressing) hőkezelés megszabadul a pórusoktól és addig gyógyítja a hibákat, míg az alkatrész el nem éri a 100%-os elméleti sűrűséget. Ez a lépés nagyon fontos, ha az alkatrész durva körülményeknek lesz kitéve (pl. repülőgép, tengeri, orvosi, áramtermelési alkatrész).
A következő bejegyzésben folytatjuk a felületkezelési technikák további fajtáival.
