“Öngyógyító” gélt fejlesztettek ki a csont- és porcpótlás komplex formáinak kialakítására

A Penn State University (PA, USA) mérnökökből álló csapata új módszert fejlesztett ki a “folyáshatár” gélt alkalmazva komplex 3D struktúrák előállítására, amelynek célja csont- és porcpótló szövetek kifejlesztése.

Korábban a rendelkezésre álló vékony bionyomtatott fóliákkal nehéz volt egész struktúrák megalkotása, ezért a csapat reméli, hogy ez az újszerű megközelítés segít majd a biológiai szerkezetek teljesen háromdimenziós alakjának kialakításában.

“Ez azért fontos, mert a jelenlegi sejtaggregátum-bionyomtatási technikák nem tudnak bonyolult konfigurációkat létrehozni, és többnyire 2D-s és 3D-s vékony filmek vagy egyszerű konfigurációk készülnek. Ha bonyolult 3D-s szerkezetet akarunk, akkor támogató térre van szükségünk” – magyarázta Ibrahim Ozbolat, a Hartz Family karrierfejlesztési docense, a mérnöki tudományok és mechanika tanszék (Penn State University).

A “támogató tér”, ahogyan azt a csapat a Communication Physics című folyóiratban leírta, egy olyan folyós-zselé, amely szilárdból folyadékká (és fordítva) tud átalakulni a feszültség hatására.

Felszívással segített bionyomtatási technikával a kutatók képesek voltak “felvenni” a sejtaggregátumokat, és pontosan elhelyezni őket a gélben. Ahogy a fúvókát a gél felszínére helyezték, a gél szilárdból folyékonnyá változott, lehetővé téve az aggregátumok lerakását. Miután a fúvókát visszavonták a gélből, mivel az öngyógyító tulajdonságokkal rendelkezett, visszatért szilárd állapotba.

Amikor a sejtaggregátum-golyókat meghatározott helyekre helyezték és egymás közelébe rendezték, a gélben lévő sejtaggregátumok ezután a kívánt funkcióval rendelkező, kívánt konstrukciót alkotva összerendeződtek.

“Két különböző típusú gélt próbáltunk ki, de az elsőt kissé nehézkes volt eltávolítani. Mosással kellett megoldanunk. A második gélhez egy enzimet használtunk, amely elfolyósította a gélt, és könnyen eltávolította” – folytatta Ozbolat.

Dishary Banerjee, a mérnöki tudományok és mechanika posztdoktori kutatója (Penn State University) hozzátette:

“Amit csinálunk, az nagyon fontos, mert megpróbáljuk újraalkotni a természetet. Ebben a technológiában nagyon fontos, hogy a gömbökből szabad formájú, összetett alakzatokat tudjunk létrehozni”.”

A következő lépés a folyamat elméleti modelljeinek létrehozása, hogy teljesen megértsük, mi történik, mielőtt tovább teszteljük a technikát összetettebb biológiai konstrukciókkal. (Forrás)

 

Share via
Copy link
Powered by Social Snap