Az elektropolírozás egy elektrokémiai befejező eljárás, amely egy vékony anyagréteget távolít el egy fémrészről, jellemzően rozsdamentes acélból vagy hasonló ötvözetekből. Az eljárás fényes, sima, ultra-tiszta felületet hagy maga után.

Az elektrokémiai polírozásnak, anódos polírozásnak vagy elektrolitikus polírozásnak is nevezik, az elektropolírozás különösen hasznos a törékeny vagy összetett geometriájú alkatrészek polírozására és sorjázására.

Az elektropolírozás folyamata különbözik a passziválástól, bár könnyű összekeverni a két folyamatot. Mindkettő nem mechanikus, kémiai folyamat, de csak az elektropolírozás használ elektromos áramot. Mindkét eljárás célja a korrózióállóság javítása, bár az iparágban vita folyik az elektropolírozás hatékonyságáról a korrózióállóság szempontjából.

Az elektropolírozást fordított galvanizálásnak tekinthetjük. A pozitív töltésű fémionok vékony bevonatának hozzáadása helyett az elektropolírozás elektromos áramot használ, hogy egy vékony fémionréteget elektrolitoldatban oldjon fel.

Hogyan működik az elektropolírozás?

Az elektropolírozásnál a fémrész vagy munkadarab pozitív töltésű anódként szolgál. A munkadarab egy egyenáramú egyenirányító pozitív kivezetésére csatlakozik. A negatív töltésű katód, amely általában rozsdamentes acélból vagy cirkóniumból készül, az egyenáramú egyenirányító negatív kivezetéséhez csatlakozik.

Mind az anódot, mind a katódot egy szabályozott hőmérsékletű elektrolitoldat fürdőbe merítik, amely jellemzően kénsav és foszforsav nagy viszkozitású keverékéből áll.

Az egyenirányító elektromos áramát az anódról a katódra vezetik az elektroliton keresztül. Az elektromos áram hatására az alkatrész felületén lévő fémionok oxidálódnak és az elektrolitba oldódnak. Ez a folyamat rendkívül kis, szigorúan ellenőrzött mennyiségű fémet képes feloldani, ami mikron szintű felületeltávolítást eredményez.

Ki használják az elektropolírozást?

Használata széles körben elterjedt:

  • a sebészek, fogorvosok a szerszámaik tisztán és jól működőképes állapotban tartására;
  • az élelmiszeripar a sterilizáló tulajdonságai miatt;
  • készülékgyártók a hűtőszekrények és mosógépek alkatrészeihez;
  • repülőgépgyártók a repülés szempontjából kritikus részeken a súrlódás csökkentése és kiváló teljesítmény biztosítása érdekében;
  • autógyártók és a versenyipar fogaskerekeket és üzemanyag-vezetékeket a súrlódás csökkentése, a teljesítmény növelése és az alkatrészek hosszabb élettartamának biztosítása érdekében.
Share via
Copy link
Powered by Social Snap