Az előző bejegyzésben írtunk az állatkísérletekről, melyek segítségével fejlesztik a gyógyszereket, és arról is szót ejtettünk, mennyire előnyére válik a 3D bionyomtatás az állatkísérletek kiiktatásában.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói már bebizonyították az állatkísérletek nélküli tesztelést és benyújtották új gyógyszerüket az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához.
Maga a terápia célja a zsírfelhalmozódás leküzdése olyan betegek májában, akik bizonyos gyógyszereket, különösen rákellenes szereket, például ciszplatint és immunszuppresszív gyógyszert, a ciklosporint szednek. Ezek a gyógyszerek nefrotoxicitást váltanak ki, ami az akut vesekárosodás miatt kezelt betegek vesekárosodásának körülbelül 14-26 százalékáért felelős. Egy prospektív kohorsz vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy a ciszplatint vagy ciklosporint egy másik gyógyszerrel, az empagliflozinnal kombinálva kapó betegek veseműködése jelentős javulást mutatott. Azt sugallják, hogy az empagliflozint eszközként lehetne használni e fontos gyógyszerek mellett a vesében és más szervekben esetlegesen okozott károsodások korlátozására.
Az általuk létrehozott terápia azonban nem feltétlenül a műsor sztárja. Ami annyira figyelemre méltó ebben a tanulmányban, az az a tény, hogy a kutatók életképes és biztonságos terápiát hoztak létre mindenféle állatkísérlet nélkül. Egy biológiai chip segítségével a kutatók feltárták az empagliflozin mechanizmusát a nefrotoxicitás elleni küzdelemben, és validálták a gyógyszer hatékonyságát.
„Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy egy gyógyszer állatkísérletek nélkül megteszi ezt a lépést, és ennek az az oka, hogy ezt az igényt az „ember a chipen” technológiánk alkalmazásával megszüntettük” – mondta Yaakov Nahmias professzor. “Ez az első demonstráció, hogy ilyen technológiával kijátsszuk az állatkísérleteket, és ez gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb gyógyszerfejlesztést eredményezhet. Egy gyógyszer klinikai vizsgálatokig való eljutása általában négy-hat évbe telik, több száz állaton és több millió dollárba kerül. Nyolc hónap alatt csináltuk, egyetlen állat nélkül, és a költségek töredékéért.”
A gyógyszerek emberben való kölcsönhatásának utánzása érdekében emberi vese szferoidokat – egy gömb alakú sejttenyészetet – használtak, amelyekbe mikroszenzorokat ágyaztak be a szövet anyagcseréjének elemzésére. Ez a biológiai “chip” lehetővé tette számukra, hogy teszteljék terápiájukat, és valós idejű eredményeket kapjanak állatmodellek használata nélkül.
Mivel ez az első olyan gyógyszer, amelyet állatkísérletek nélkül hagytak jóvá, siker esetén ez a tanulmány áttörést jelenthet a laboratóriumokban használt állatok számának csökkentésében. A közelmúltban előtérbe került különféle, gyógyszerkölcsönhatásokat szimuláló technológiákkal – beleértve az organoidokat, számítógépes szimulációkat és még sok mást –, nagyon is lehetséges, hogy az állatmentes gyógyszertesztek jövője közelebb van, mint gondolnánk.
